zöldséges sült egytál

a szokásos “kinyitom a hütöt, mi van benne?”-alapon készült a ma esti vacsora.

hozzávalók + ár 2 személy részére:

2 db közepes cukkini: € 0,80

4 db  paradicsom: € 0,70

3 db cikória: € 1,20

4 szelet sonka: € 0,90

egy marék reszelt sajt (maradék sajtból)

3 ek olívaolaj, só, bors.

elkészítési idö: 30 perc

míg a sütö 200 °C-ra felmelegszik kiolajozok egy höálló formát és belefektetem a félbevágott, keserü részétöl megszabadított cikóriát, ujjnyi vastagságúra vágom a cukkinit, cikkekre a paradicsomot, majd ezeket is elrendezgetem a tálban, sózom, borsozom, meglocsolom olívaolajjal és 10 percre a sütöbe tolom. ezalatt megreszelem a sajtot és a sonkát darabokra tépdesem. mindezt rászórom az elösütött zöldségre és további 10-12 percig sütöm. mi csak így “magában” ettük, de lehetett volna hozzá fött rizst vagy friss kenyeret is fogyasztani.

hamar vacsora mindig jó

hihetetlen, de ez van: ma sem jutottam el vásárolni. nem mintha messzire kéne mennem, a sarki plusban  vagy a zöldségesnél vehettem volna gyorsan ezt-azt. de nem vettem. nem lustaságból (na jó, lehet, hogy nem kellett volna fél tizenegyig aludni, de szerintem ez egyszer egy évben ok – föleg ha az elözö 3 napot a drótszamáron fájófenékkel, az éjszakákat meg  sajgó háttal kényelmetlen ágyakon töltötte az ember lánya). 

mire elintéztem azt, amit majd késöbb még leírok, elrepült a nap és vacsorát kellett készítenem.  “fözz, de a hütöböl” (fhd)-alapon elökerültek a következö alapanyagok:

tagliatelle, 10 dkg bacon, 1 salotta, 1 cikk fokhagyma, 2 paradicsom, 1/4 csomag mélyhütött spenót, 1,5 dl tejföl, parmezán

mialatt megfött a tészta, megpirítottam egy serpenyöben a bacont, majd egy papírkonyhatörlön lecsepegtettem. a zsírján üvegesre pirítottam a hagymát és  fokhagymát, majd rátettem a spenótot. amikor felengedett hozzáadtam a tejfölt, majd a cikkekre vágott paradicsomot, sóztam, borsoztam, szerecsendióztam. csak rövid ideig 1-2 percig föztem, hogy ne essen szét a paradicsom (nem szeretem, ha úszkál a héja).  a tésztára rámertem a spenótos-tejfölös-paradicsomos szószt, megszórtam parmezánnal és a darabokra tördelt baconnal.

karalábéleves

a múlt heti bevásárlásból árválkodott még egy lila karalábé a hütöben. nem igazán volt ötletem, mit kezdjek vele, így aztán a legkézenfekvöbbet választottam. így készült belöle egy fdh-krémleves, amelyhez rögtön több maradékot is felhasználtam.

1 karalábét + 2 közepes krumplit + 2 szál zöldhagymát + 2 szál csombort 10 perc alatt megföztem, majd egy kevés (0,5 dl) tejszínnel botmixerrel pürésítettem. sóztam, zöld-borsoztam, melegen tartottam. egy serpenyöben 1 szelet füstölt sonkát égy icipici olívaolajon megpirítottam, majd a sonkát kivéve az olajon egy marék laskagombát megírítottam.  tálaláskor a forró levest megszórtam gombával, sonkával és reszelt parmezánnal.

fdh: gombás krumpli balzsamecettel

tegnap este ismét egy igazi fdh (= fözz, de a hütöböl)-vacsora került az asztalra  még szombaton vettem gombát és már nagyon itt volt az ideje valamit kezdeni vele. körülnéztem a hütöben és még ezeket találtam:

20 dkg gomba

3 szelet maradék serrano sonka (innen) 

pár szem borsó

néhány kis paradicsom

pár szem krumpli, 1 nagy fej hagyma

mialatt a krumplit a héjában megföztem, megpirítottam egy kevés olívaolajon az apróra vágott hagymát, rádobtam a gombát, sóztam, tettem rá egy kevés chilipelyhet, 2 percet stöttem, majd kikapcsoltam a tüzhelyet és hozzáadtam egy jó marék zöldet az erkélyröl (volt benne oregánó, kakukkfü, petrezselyem), majd a pár szem borsót és a paradicsomot. a megfött krumpliról leöntöttem a fözövizet és hagytam 2 percet fedö nélkül állni. aztán kockákra vágtam és a gombához kevertem, óvatosan rálöttyintettem két evökanál balzsamecetet (hogy mindenhova jusson) és még óvatosabban egyszer átkevertem, hogy a krumpli ne törjön nagyon össze. tálaláskor  az “összetépkedett” sonkát a gombás krumplira szórom. a fotózás után jutott eszembe, hogy elfelejtettem rászórni a pirított szezámmagot.

(az eddigi fdh-receptek itt találhatók).

fdh: az árpagyöngy és a zeller frigye

ma este is egy fdh-vacsorát készítettem. a kiinduló alap egy adag halványító zeller volt, amit még múlt hét pénteken vettem a sarki török zöldségesnél. annyira üdítöen friss és szép sötétzöld volt, hogy egy két nagy csokorral (annyi volt egy csomagban, mert egy csomag viszonylag kicsi volt) kellett vennem. azóta is gyötört a vágy, hogy valami finom legyen majd belöle, de nem volt idöm gondolkodni rajta és így csak esténként szembesültem a kinyitott hütöben a rám várakozóan nézö zellerszálakkal.  ma délután rákerestem, milyen zelleres receptek találhatók, de csak pár percem volt rá és a zellerkrémlevese és a waldorf-salátán kívül nem találtam semmi ínycsiklandozót. aztán egy képen rám mosolygott az árpagyöngy. azonnal abbahagytam a keresést. tudtam, ez az. akkor is, ha a receptnek semmi köze nem volt a  zellerhez. most aztán lett. az árpagyönygöt nagyon kedvelem. szeretem a kellemesen selymes ízét, igaz eddig ezt a hóbortomat csak a paradicsomos káposztában éltem ki, mert nem nagyon tudtam másba beletenni. így utólag kérdezem is, hogy miért nem jöttem rá magamtó valami hasonlóra.

hozzávalók: 1 kis fej hagyma, 12 szál halványító zeller (lehetne gumós is), 4 szál répa, 20 dkg árpagyöngy, 2 paradicsom, 10 dkg füstölt tofu,  egy fél marék pirított dió, egy kevés reszelt parmezán, só, zöld bors.

a hagymát egy kis olivaolajon megfuttatom, ezalatt felvágom a zellert és a répát. elöször a répát pirítom meg és teszek rá egy kiskanál barnacukrot (mielött a barnacukros üveget kinyitom és bátran egy kanálkával a répára szórom, megnézem, nem véletlenül a fehér mákos üveg akadt-e a kezembe….mert nekem pl. az akadt… ropogott is a végredmény a fogunk alatt *ggg* ). hagyom, hogy a cukor kicsit karamellizálódjon, ami a répának nagyon jót tesz. ekkor hozzáteszem a centis karikára vágott halványító zeller szárait, egy percig sütöm, majd  annyi forró  vízzel felöntöm, hogyböven ellepje, sózom és alacsony tüzön 25-30 percig fedövel lefedve párolom. (közben néha ránézek, ha kell, egy kevés vizet utánatöltök). ha az árpagyöny megfött, hozzáadom a felkockázott füstölt tofut, az apróra vágott zellerlevelet és a kikapcsolt tüzhelyen lefedve 5 percig állni hagyom. tálaláskor frissen örölt zöldborral, pirított dióval és egy kevés parmezánnal szórom meg.

a párom  nem igazán rajong a zellerért, de kétszer repetázott;-)

fdh: tapenade fenyömaggal és fügével

az elmúlt napok megint sok munkával teltek. olyannyira, hogy tegnap még bevásárolni sem volt idöm. így abból kellett varázsolnom, ami a hütöben volt, úghogy ez is amolyan fdh-vacsora lett. a múlt heti tapenade olyan jól sikerült, hogy valami hasonló kenyérre kenhetöt szerettem volna készíteni. még jó, hogy az utolsó (tényleg a legeslegutolsó zárás elötti) pillanatban sikerült egy ciabatta-kenyeret kapnom a sarki pékségben.

hozzávalók: egy marék pirított fenyömag, egy marék olívabogyó, 2 szardella-filé, 1 ek kapribogyó, egy marék bazsalikom-levél. a konyhai turmixgépben felaprítom a hozzávalókat (egy pici sót sem téve hozzá, mert a szardella elég sós – találjátok ki, honnan tudom…) pirítóskenyéren, egy pohár vörösborral nagyon finom és gyors vacsora. a füge ugyan szép dekoráció, de nem feltétlenül szükséges.

fdh: tarhonyás zöldspárga paradicsommal és snidlinggel

maradt még a tegnapi tarhonyás spárgából, aminek az igazat megvallva egész nap nagyon örültem, vacsorára gondolva. egy serpenyöben melegítettem meg a maradékot, amikor már úgy gondoltam elég meleg, belekevertem egy feldarabolt paradicsomot, megszórtam egy fél marék snidlinggel + parmezánnal. a kikapcsolt tüzhelyen lefedve állni hagytam 3 percet. ezalatt a paradicsom kicsit átmelegedett, a parmezán szépen megolvadt: