kelbimbó csöben sütve

 

valamilyen okból kifolyólag a kelbimbó nem tartozik a legkedveltebb zöldségek kategóriájába. gyerekkoromból csak arra emlékszem, hogy hébe-hóba volt 2-3 darab a húslevesben. de ha nem volt, akkor sem hiányolta senki. amikor idekerültem megismertem a “vízben megfözzük, sonkakockákkal összekeverjük, tejszínnel egyszer összerottyantjuk”-variációt. fött krumplival tálalva. ezt az idök folyamán annyival nemesítettem, hogy szerecsendiót is reszeltem rá.

amikor ide kerültem megismertem a “sósvízben megfözzük, sonkakockákkal összekeverjük, tejszínnel egyszer összerottyantjuk”-variációt. fött krumplival tálalva. ezt az idök folyamán annyival nemesítettem, hogy szerecsendiót is reszeltem rá. nekem így is ízlett, viszont kelbimbó-nemevöket ritkán soha tudtam rákapatni. ellentétben a csöben sült kelbimbóval. pedig a recept nagyon hasonló.

1. kelbimbót megpucol (végét és a legfelsö “nemszép” leveleit eltávolít, a nagyobbakat félbevág), forrásban lévö sósvízben 5 percig föz.

2. ezalatt sonkakockákat pirít és a sütöt 180 °C-ra elömelegít.

 

3. 2dl tejszínnel elkever egy tojást, egy marék parmezánt, sót, frissen örölt fehérborsot és szerecsendiót, amelyet a kelbimbós-sonkára ráönt. 25  percig süt. krumplival tálal.

ennek aztán megveszekedett kelbimbó-nemkedvelök sem fogkan tudni ellenállni.  még akkor sem, ha héjában fött krumplival tálaljuk.