Archívum

Archive for 1. november 2009

XXIX. VKF!!! gördülö gombócok-ráadás: zsemlegombóc

1. november 2009 5 hozzászólás

kíváncsi vagyok, ki ismeri a zsemlegombócot. nálunk régen mindig a szalontüdö (na azt ki ismeri?) kíséröje volt, de vadasokhoz is jó kiegészítö. az ínyesmester szerint nagyon egyszerü: egy se nem lágy, se nem kemény állagú nokedlitésztába forgassunk bele pirított zsemlemkockákat. gombócokat formálva belöle lobogó, sós vízbe szaggatjuk. nem egy nagy kunszt. mondjuk nem is értem, hogy egyszer régen húgommal való zsemlegombóc-próbálkozásunk miért fulladt kudarcba. vagy szétestek a gombócok, vagy kemények lettek. már nem is tudom, mindenesetre elmehetett töle rendesen a kedvem, mert azóta sem próbálkoztam újra.  ma viszont  pont jól sikerültek. mondjuk nekem pont annak a megítélése okozott gondot, hogy milyen az a se nem lágy, se nem kemény állag. a nagy nehezen gombócalakura formált gömböket lisztes kézzel próbáltam még gombócalakúbbá ügyetlenkedni.egyébként már gyerekkori emlékeimben is mindig olyan amorf-formájúak voltak. a plusz liszt megakadályozza azt is, hogy a forró vízben szétmálljon a nehezen gombóccá formázott gombóc.  

mr. nokedli úgy kommentálta, hogy “ezt fözzem máskor is, mert ö imádja a zsemlegombócot”. nem tegnaptól vagyunk együtt, de ezt speciel még nem tudtam róla. azért hogy ne együk magában, csináltam hozzá kíséröként vadas marhahúst. premier volt ez is, azt sem tudtam hirtelen, hogyan kezdjem. mert spontán akció volt. jól felszerelt konyhámban mindig van ugyanis 80 dkg marhahús, így amikor húgom feldobta, rögtön lázbajöttem. a marhahús különben tavaly decembertöl várta a mélyhütö legeslegalján, hogy végre megsüssem.

szerencsére ancsika, aki szemmel láthatólag jártasabb hús-ügyekben adott néhány hasznos tanácsot. mondjuk kapásból az elsöt nem tudtam betartani: tegyük fel a marhahúst fözni, mintha húslevest föznénk. én ugyanis ezen a ponton már a szalonnát sütöttem ki, a húst meg éppen tettem rá. minden oldalról 2 percig pirítottam, majd betettem a 100 °C-os sütöbe  kb. 2 órára.  ezalatt a szalonnán (és egy pici ghín) megdinszteltem egy vöröshagymát, hozzáadtam négy karikára vágott répát és egy pasztinákot, sóztam, borsoztam (sok fekete borssal), tettem bele 4 babérlevelet és ugyanennyi borókabogyót, egy csipet szegfüszeget.  vörösborral leöntöttem és lefedve hagytam puhára párolódni. ekkor adtam hozzá 2 tk mustárt, 2 tk citromlevet, 1dl tejfölt, 1 dl tejszínt és botmixerrel pürésítettem.

tálalás elött 10 perccel felszeleteltem a húst és a szósszal egyszer felföztem, majd hagytam az elzárt tüzön pihenni.

XXIX. VKF!!! gördülö gombócok: 3/3: mézes-cranberry-tökmag trüffel

1. november 2009 4 hozzászólás

maradt még az elöbbi két receptböl pirított apróra vagdalt tökmag és egy kis dió. olyan jó illatuk volt, hogy nem akartam üvegbezárni és eltenni holnapra mondván, majd jó lesz valamire, attól tartván, hogy elfelejtkezem róluk és hetekel késöbb, amikor ízük és illatuk már elszállott, fogom kidobni öket. utánanéztem a kamrában, hogy mivel is lehetne kombinálni, így akadt  meg a szemem az élénk piros tözegáfonyán.

 

így készült:  5 dkg pirított apróra vágott tökmagot (és egy evökanál dió), 5 dkg apróra vágott tözegáfonyát és 1-2 kanál mézet egy villával alaposan összedolgoztam, majd kis golyókat formáltam. utólag jutott eszembe, hogy akár megfázásra is remek, ugyanis minden hozzávaló gyulladáscsökkentö tulajdonsággal rendelkezik.

Kategóriák:csodaszer, desszert, gyors, könnyü, vkf Címkék:

XXIX. VKF!!! gördülö gombócok: 2/3: roquefortos-körtés trüffel

1. november 2009 2 hozzászólás

ha már úgyis benne vagyunk a görgetésbe, akkor készítsünk egy második variációt is. a roquefort-körte-dió hármasával a sajtkedvelöket biztosan levesszük a lábukról. ha valakinek a roquefort túl domináns ízü lenne (van ilyen?) vagy ha gyerekeknek (is) készítjük, helyettesíthetö valamilyen krémsajttal. igaz így más ízjelleget kapunk, de egészen biztosan finom lenne az is.  apropó gyerekek:  a gombócformázásban biztos benne lesznek, nem kell nekik kétszer mondani. és ami a legjobb, egészen biztosan szebb gombócokat fognak “gyurmázni” legalábbis szebbet, mint én.

IMG_7412 

így készül 12 darab roquefortos-körtés-trüffel: villával összekevertem 7 dkg roquefortot 5 dkg ricottával, egy apróra vágott kis érett körtével (amelyet elötte egy teáskanál citromlével meglocsoltam) és egy evökanál zsemlemorzsával. éjszakára hütöbe tettem és másnap golyócskákat készítettem belöle, amelyeket végezetül apróra vágott pirított dióba forgattam.

Kategóriák:elöétel, vkf

XXIX. VKF!!! gördülö gombócok: 1/3: májas-almás trüffel

1. november 2009 1 hozzászólás

bevallom, max felhívásakor a túrógombócon, a kókuszgolyón és a krumpligombócon kívül nemigen jutott más eszembe.  félreértés ne essék, a fentiek mindegyikét nagyon kedvelem, de valahogy nem igazán tartottam egyiket sem igazán eredetinek.mindazonáltal nagyon örülnék, ha az aktuális vkf során végre rálelnék egy olan krumpligombócra, ami még nekem is sikerül. eddigi próbálkozásaim ugyanis katasztrófális ezen a téren nem sok sikerrel jártak.  aztán ahogy teltek a hetek, bukkantam jobbnál-jobb guruló valamikre.

így készül 15 db májas-almás-trüffel: 12 dkg csirkemájat forró olajon 5 perc alatt megsütöttem, meglocsoltam két korty marsalával és 0,5 dl tejszínnel és hagytam egyet rottyanni. amikor kicsit kihült botmixerrel kevertem össze 6 dkg puha vaj, só, bors kíséretében. ezután egy kis almát apró kockákra vágtam és  egy kiskanálnyi vajon 1-2 percet sütöttem. miután kicsit lehült, egy fakanállal a májhoz kevertem. egy éjszakára a hütöbe tettem, másnap golyócskákat formáztam belöle (az elején kicsit nehezen ment) és meghempergettem apróravágott (elötte megpirított) tökmagban.

Kategóriák:elöétel, vkf