Archívum

Archive for 2009. július

csicseriborsó, bab, lencse…

31. július 2009 1 hozzászólás

DSC09342

pár napja csicseriborsót csíráztattam. valahol olvastam, hogy csírázva olyan finom, akár salátába akár  magában is el lehet eszegetni. vagy én csináltam valamit rosszul, vagy a csicseriborsóban volt a hiba, valahogy nem akart összejönni olyan ízüre, hogy magában eszegetésre csábítson. ma este igyekeztem menteni a menthetöt és elkészítettem egy saját ihletésü (nem szakácskönyvböl kikeresett) vacsorát belöle:

DSC09349

egy kis fej hagymát  és egy fokhagymát megfutattam olívaolajon, hozzáöntöttem a 2 maréknyi (kicsiráztatott) csicseriborsót és egy dobozos paradicsomot, egy kis dobozos paradicsompürét, 1 dl vizet. füszereztem 1 babérlevéllel, sóval, borssal, római köménnyel,egy csilivel és két szál rozmaringgal. hagytam 40 percet lassú tüzön föni, majd megszórtam egy maroknyi (vörösszínü) bazsalikommal és köleskásával tálaltam.   mr. R. elsökörben megjegyezte, hogy “finom”. kérdésemre,  hogy akkor nem  ízlik? azt válaszolta, hogy “de… és biztos nagyon egészséges”. ezt olyankor szokta így (vagy hasonlóan)  fogalmazni, ha nem igazán kedvére való az étel. mégis repetázott belöle, úgyhogy olyan rossz nem lehetett. nekem pedig kifejezetten ízlett. 

Kategóriák:paradicsom, vega

de szeretnék…

31. július 2009 Hozzászólás

…mondjuk tehén lenni. egész nap a zöld legelön legelészni, a rét virágainak illatát beszívni, nem törödve semmi mással… legfeljebb annyi gondom lenne, hogyan hesegessem el a legyeket a hátam közepéröl. az igazi luxus az lenne,  ha még tengerre nézö panoráma is járna a mezöhöz:

DSC08154és pláne nem kellene magam naponta felizgatnom mindenféle bolond kollégák vagy ügyfelek miatt. pl. másfél hete van egy új kollégám, akit nekem kell “betanítanom”. a legelsö nap délelöttjén még kifejezetten szimpatikusnak találtam, délután már voltak elsö kétségeim a teljesítöképességét és a felfogását illetöen. a kétségeim azóta csak erösödnek napról napra, munkaóráról-munkaórára. mint pl. ma: volt két elvégzendö határidös feladata (2 nap különbséggel). az egyik 95%-ban ugyanaz mint a másik, csak az ügyfelek különböznek. az egyiket az elmúlt 3 napban együtt rágtuk végig. többek között lefixáltuk, hogy a 14 napos határidöt be kell tartani, mert ezt mondja a vonatkozó jogszabály. ma megkérdeztem töle, hogyan áll a másikkal. azt mondja nekem erre, hogy  majd ha az egyik készen van, elkezdi a másikat. mondom neki, hogy  a két feladatot párhuzamosan kell csinálnia, mert különben kifutunk a határidöböl. hát, hogy én ezt miért nem mondtam neki. különben pedig ne stresszeljem,   ö nem fog itt szívinfarktust kapni.  kérdezem én: miért mondtam volna külön, ha a két feladatot egyszerre kezdtük csinálni, az egyikhez mindent megbeszéltünk, másiknak meg épp úgy adott volt a határideje – nem lehet elvárni, hogy a másikat  párhuzamosan önállóan végezze? én kapjak infarktust?

hát nem jobb lenne tehénnek lenni?

DSC08151

különben olyan munkahelyröl van szó, ahol legalább n+1-félét egyszerre kell csinálni, úgymond multitask-képesen: egyszerre telefonálni, üzletileveleket fogalmazni és írni, kollégákat meghallgatni, számolni, kiértékeléseket készíteni, számlákat fizetni, bevételt könyvelni. mindezt jókedvüen, mosolygósan, nehogy már az ügyfél kihallja a telefonban, hogy éppen nincs rá idönk…

a kolléga különben férfi, 34 éves pályakezdö jogász a mi szakterületünkön. hogy/ hol  is vannak az elvárások?

rozmaringos mustáros sárgarépa

31. július 2009 Hozzászólás

vannak füszerek, amelyeket nem szoktam gyakran használni. ezek egyike a mustár. gyermekkori emlékeimböl csak a “virsli mustárral” jelenik meg lelki szemeim elött. az is csak május elsejei dátummal a kép sarkában. néhány éve  dijon-mustár ugyan mindig van hütömben,  amit azonban salátaöntet és néha-néha egy tejszínes szószon kívül nemigen szoktam használni.    ez most könnyen megváltozhat, ugyanis egy délafrikai szakácskönyvre tettem szert, amelyben sok recept alkotóeleme a mustárpor. így aztán beruháztam egy igazi colmans mustárporba: 

colmans mustard

így ma este olyan receptet kerestem, amihez minden más van itthon. így esett a választásom a rozmaringos mustáros sárgarépára.

DSC09331hozzávalók 2 személyre:40 dkg sárgarépa, só, 2 ek vaj, 1 tk mustárpor, 1-2 tk cukor, 1 fokhagyma-gerezd, 2 szál rozmaring, pár szál petrezselyem.

a sárgarépát 1 cm-es csíkokra vágom és 3 percig lobogó sós vízben fözöm, majd hagyom lecsöpögni. a vajat habzásig felmelegítem és beleszórom az apróra vágott rozmaringot, hozzányomom a fokhagymát, beleteszem a mustárport, a cukrot és egy csipetnyi sót. hozzáadom a sárgarépát és 3 percig mérsékelt tüzön sütögetem. ha kész hozzákeverem a petrezselyemzöldet.

DSC09325 mi egy-egy szelet ruszlival (nem mintha valami köze lenne délafrikához, de az volt a hütöben) és pirítóssal ettük. nagyon finomra sikerült és majd igyekszem megjegyezni, hogy pl. húsok köreteként is remek lehet…

Kategóriák:dél-afirka, zöldség

cobbler

30. július 2009 2 hozzászólás

már szinte mindeki készítette, én csak most jutottam oda – föleg, mert volt néhány gyümölcs a hütöben és még inkább, mert a fagyis fiaskóról valahogy el kellett terelnem a figyelmemet. én a recepten egy kicsit egyszerüsítettem. méricskélés helyett evökanalakban számoltam és sima liszt helyett teljes kiörlésü búza- és tönkölybúzalisztet használtam:

DSC09278 hozzávalók: félkilónyi gyümölcs(nálam  sárgabarack, eper és áfonya),   2 ek étkezési keményítö, 2 ek barnacukor
1/2 vanilia rúd belseje

a tésztához: 6 ek  liszt, 2 ek barnacukor,
1/2 csomag sütöpor, 2 ek hideg vaj, 1 tojás, 1,5 dl tej

a gyümölcsöt a keményítövel, a cukorral és a vaníliával  összekeverve egy kivajazott tortaformába tettem.

a lisztet, a sütöport, a sót és a cukrot elmorzsoltam a hideg vajjal, amelyet elözöleg aprókockákra vágtam, majd hozzáadom a tejben elkevert  tojást. ezután evökanálnyi galuskákat szagattam a gyümölcsre, majd megszórtam a barna cukorral.  170°C fokon 30-35 percig sütöttem.

a még meleg cobblert a pisztácia fagyival ettük – amely fagyigép nélkül is nagyon finom lett.

Kategóriák:desszert, fagylalt, sütemény

hard days night

29. július 2009 1 hozzászólás

DSC08114komolyan mondom, vannak napok, amiket legjobb lenne kitörölni a naptárból. pl. amikor az egész (munkahelyi) nap úgy telik el, hogy az ember 10 órát tölt az irodában, egyfolytában jön valaki és akar valamit, a telefon szakadatlan csörög, ráadásul délután kettötöl hatig egyik megbeszélésröl a másikra rohan az ember, amelyek nem csak dögunalmasak, de mindenféle eredményt nélkülöznek. jobb bele sem gondolni, azalatt a négy óra alatt mi mindent csinálhattam volna – aminek eredménye is lett volna.

sült, morzsás paradicsom

29. július 2009 2 hozzászólás

tegnap este késön értem haza és megint valami gyorsat, de finomat szerettem volna az asztalra tenni. napközben láttam alchrinál a langyos morzsás paradicsom receptjét, amely tökéletesnek találtam a hétvégi bevásárlásból megmaradt paradicsom hasznosítására – annál is inkább, mert nagyon ideje volt a paradicsomokkal valamit kezdeni.

DSC09310 hozzávalók 2 személyre: 40 deka koktélparadicsom, 4 ek olivaolaj, só, bors, cukor, 4 ek zsemlemorzsa, egy marék bazsalikomlevél, parmezán
mialatt a sütöt 220 fokra melegítettem, a megmosott paradicsomokat félbevágtam és a vágott felületükkel lefelé egy kiolajozott tüzálló tálba fektettem. megsóztam, frissen örölt borssal, egy kiskanálnyi cukorral  megszórtam, meglocsoltam egy kis olívaolajjal és zsemlemorzsát szórtam rá. a forró sütöben 10-12 percig sütöttem, még forrón megszórtam forgácsra vágott  parmezánnal és bazsalikommal, majd meglocsoltam egy kevés olívaolajjal. pirítóssal és egy pohár vörösborral nagyon jól esett a még mindig tartó nagy melegben.

elkészítési idö: 22 perc (10 perc elökészület + 12 perc sütési idö)

ár: 40 dkg koktélparadicsom ca. € 2,50 plusz € 1,00 (füszerek, olívaolaj, parmezán, zsemlemorzsa – ezek majdnem mindig vannak otthon)

Kategóriák:gyors, könnyü, paradicsom

21:20, hamburg, 26 °C

27. július 2009 2 hozzászólás

DSC09303 ennél egyszerübb recept nincs is, de 26 fokban ennél jobbat sem tudok elképzelni, ezért gyorsan leírom – igaz az tovább tart, mint elkészíteni.

a hozzávalók 1 személyre:

DSC09289egy csipet só, chilipehely és bors hozzáadásával a fentieket a turmixgépben pépesítettem és azonnal tálaltam. be is lehet(ett) volna hüteni, de mivel a hozzávalók szombat óta a hütöben voltak, kellemesen elö lettek hütve.  ha túl sürü lenne, lehet hozzá ízlés szerint egy kevés vizet adni.

p.s. kettesben az erkélyen gyertyafénynél még finomabb – a mennyiséget ez esetben  duplázzuk.

Kategóriák:paradicsom, vega, zöldség

kínaikel másodszor

27. július 2009 Hozzászólás

rákattantam a  kínaikelre. olyan finom salátákat (mint pár napja itt) lehet belöle gyorsan készíteni, hogy nocsak. ráadásul semmi extra nem kell hozzá és pillanatok alatt elkészül.

DSC09181 hozzávalók 4 személy részére: 1 kínaikel csíkokra vágva, 1 maroknyi dió

az öntethez: 2 dl tejföl, 2dl natúr-joghurt, 20 dkg kockákra vágott fetasajt, só, bors, zöldfüszerek (frissen, esetleg szárított),.

mialatt az apróra vágott diót egy serpenyöben kis lángon megpirítom (zsiradék hozzáadása nélkül, mert a dióban elég olaj van),  csíkokra vágom a kínaikelt, majd elkészítem az öntetet. a dresszinget ráöntöm a kínaikelre és a pirított dióval megszórva tálalom.  egy-két szelet friss kenyérrel vagy pirítóssal is nagyon finom.

elkészítési idö: 15 perc

ár: kínaikel € 1,50, tejföl + joghurt € 0,50, fetasajt € 1,00.

Kategóriák:gyors, könnyü

főzz az egészségedért-egyszerűen, könnyedén de műanyagok nélkül

27. július 2009 3 hozzászólás

trinity, viki, max és garffyka  indították el a kezdeményezést és kérték meg a gasztroblogolókat, hogy mutassuk meg, hogyan lehet egyszerüen nagyszerüt fözni – mindenféle E-szám nélkül, természetes alapanyagokból  könnyen, gyorsan, gazdaságosan.

die suppe lügt

az elmúlt évek során egy halom könyvet olvastam ebben a témában. az elején csak egész egyszerüen azért, mert érdekesnek találtam. aztán  egyszer csak bekattant, hogy jé én is mennyi minden egészségre káros dolgot  fogyasztok, anélkül, hogy tudatában lennék.

wie uns die lebensmittelindustrie

azóta sokat változtattam étkezési szokásaimon és közvetlen környezetemet is igyekszem kicsit befolyásolni – utóbbi itthon nem igazán nehéz, mert csak én fözök. valahol olvastam (sajnos nem emlékszem hol), hogy csak azt az élelmiszert kell/ szabad megvennünk, amelyet még nagyanyáink is felismernének, ha bevásárolni indulnának a modern hiperszuperekben.  mindazt, amit forgatnának kezükben, mondván ”ilyet még sosem láttam, mi lehet ez vajon?” – hagyjunk ott szépen a polcon.

egy másik  alapszabály szerint pedig ne vegyünk meg semmit, amit reklámoznak!

aus teufels topf

mától én is külön címszóval látom el az idevágó recepteket és remélem, hogy sikerül néhány kedves olvasónak hasznos tippeket adnom.

Kategóriák:gyors, könnyü

caipirinha

26. július 2009 2 hozzászólás

mr. R. kedvenc koktélja nagyon kellemes ital meleg nyári estéken. a caipirinha (ejtsd: kai-pi-rin-ja) brazília nemzeti itala, amelyet a cukornádpárlatból készítenek, ami a  cachaça(ejtsd: ka-sza-sha).

DSC09265 1 pohár készül a következökböl: 5 cl cukornádpálinka, 2-3 cikk lime (zöldcitrom), 2-3 kanál nádcukor, zúzott jég, mentalevél.

a zöldcitromot alaposan megmoso,m, megszárítom, majd 6 cikkre vágom és egy poharba 2-3 cikket teszek, megszórom a nádcukorral, majd kicsit összenyomkodom egy fa alkalmatossággal. ráöntöm  a zúzott jeget és a cukornádpálinkát, majd egy kanállal összekeverem. ha van mentalevéllel díszitem (ill. 2-3 levelet össze lehet nyomokodni az elején) – ma éppen nem volt. de anélkül is elfogyott.

Kategóriák:ital